The Flickr Sztmiklos Image Generatr

A török idők előtt a honfoglaló magyarok által Köles-hegynek nevezett Fruška Gorában sok katolikus kolostor állt. Ezeket a törökök elpusztították, s a Balkánról elmenekült szerb szerzetesek a Fruška Gora úttól távol eső völgyeiben húzták fel a megmaradt alapfalakra saját kolostorépületeiket s ápolták az otthoni hagyományokat, erősítették a szétszóródott szerbség hosszú évszázadokon át egyedüli összetartó kapcsát, a pravoszláv vallást. Itt őrízték évszázadokaon át a magukkal hozott régi ikonjaikat és egyházi ereklyéiket.

A Szt. Miklós tiszteletére emelt új hopovói kolostortemplom 1576-ban épült s adományozói a Felső-Kovinban élt Jovišić család volt. A XVI. században iskola működött benne, a XVI-XVII században Hopovón székeltek a belgrád-szerémségi pravoszláv püspökök. A templom freskódísze szempontjából nagy jelentőségű, hogy a hopovói szerzetesek jártak Oroszországban és az Athosz-hegyen, valamint hogy a XVIII. században ikonfestő iskola is működött e helyen. E kolostorban volt novicius a szerb oktatásügy nagy alakja Dositej Obradović, Szerbia első oktatási minisztere.

A zimonyi Szt.Miklós templom a város legrégibb temploma, amely a XVII. századi írásokban említett korábbi templom helyén épült. Ikonjait Dimitrije Bačević és Dimitrije Popović festette 1762-ben, a művészeti fafaragás Aksentije Marković műve.

A török idők előtt a honfoglaló magyarok által Köles-hegynek nevezett Fruška Gorában sok katolikus kolostor állt. Ezeket a törökök elpusztították, s a Balkánról elmenekült szerb szerzetesek a Fruška Gora úttól távol eső völgyeiben húzták fel a megmaradt alapfalakra saját kolostorépületeiket s ápolták az otthoni hagyományokat, erősítették a szétszóródott szerbség hosszú évszázadokon át egyedüli összetartó kapcsát, a pravoszláv vallást. Itt őrízték évszázadokaon át a magukkal hozott régi ikonjaikat és egyházi ereklyéiket.

A Szt. Miklós tiszteletére emelt új hopovói kolostortemplom 1576-ban épült s adományozói a Felső-Kovinban élt Jovišić család volt. A XVI. században iskola működött benne, a XVI-XVII században Hopovón székeltek a belgrád-szerémségi pravoszláv püspökök. A templom freskódísze szempontjából nagy jelentőségű, hogy a hopovói szerzetesek jártak Oroszországban és az Athosz-hegyen, valamint hogy a XVIII. században ikonfestő iskola is működött e helyen. E kolostorban volt novicius a szerb oktatásügy nagy alakja Dositej Obradović, Szerbia első oktatási minisztere.

A török idők előtt a honfoglaló magyarok által Köles-hegynek nevezett Fruška Gorában sok katolikus kolostor állt. Ezeket a törökök elpusztították, s a Balkánról elmenekült szerb szerzetesek a Fruška Gora úttól távol eső völgyeiben húzták fel a megmaradt alapfalakra saját kolostorépületeiket s ápolták az otthoni hagyományokat, erősítették a szétszóródott szerbség hosszú évszázadokon át egyedüli összetartó kapcsát, a pravoszláv vallást. Itt őrízték évszázadokaon át a magukkal hozott régi ikonjaikat és egyházi ereklyéiket.

A Szt. Miklós tiszteletére emelt új hopovói kolostortemplom 1576-ban épült s adományozói a Felső-Kovinban élt Jovišić család volt. A XVI. században iskola működött benne, a XVI-XVII században Hopovón székeltek a belgrád-szerémségi pravoszláv püspökök. A templom freskódísze szempontjából nagy jelentőségű, hogy a hopovói szerzetesek jártak Oroszországban és az Athosz-hegyen, valamint hogy a XVIII. században ikonfestő iskola is működött e helyen. E kolostorban volt novicius a szerb oktatásügy nagy alakja Dositej Obradović, Szerbia első oktatási minisztere.

Kotor város várfalai között zsúfolódnak össze a román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú épületei. Több mint 30 temploma közül csak néhány maradt meg.

Szent Miklós templom a legjelentősebb pravoszláv templom Kotorban. A XX. században épült a XIX. században leégett templom alapjain.

A zimonyi Szt.Miklós templom a város legrégibb temploma, amely a XVII. századi írásokban említett korábbi templom helyén épült. Ikonjait Dimitrije Bačević és Dimitrije Popović festette 1762-ben, a művészeti fafaragás Aksentije Marković műve.

A zimonyi vár egyszerű elrendezése, négy kerek sarokbástyának romjai ma is elárulják középkori eredetét.
A négyszögletes várudvar közepén az egykori őrtorony helyén emelkedik az 1896-ban épített, Hunyadi-toronynak nevezett, Milleniumi emlékmű. A rossz állapotban levő neogótikus stílusú torony csúcsát eredetileg kitárt szárnyú turulmadár díszítette, amely azonban a viszontagságos idők folyamán eltünt onnan.

A zimonyi Szt.Miklós templom a város legrégibb temploma, amely a XVII. századi írásokban említett korábbi templom helyén épült. Ikonjait Dimitrije Bačević és Dimitrije Popović festette 1762-ben, a művészeti fafaragás Aksentije Marković műve.

A Kisoldali tér közepét Prága egyik legmonumentálisabb egyházi épülete a Szent Miklós templom foglalja el. A jezsuiták építették egy gótikus templom helyén csaknem egy évszázadig, hogy a rend hatalmát, gazdagságát méltán tükrözze. A templom 1500 m2-es mennyezetfreskója - Európa egyik legnagyobb falfestménye - Szent Miklós életét ábrázolja. Az oldalkápolnák képei is a legkiválóbb osztrák és cseh barokk művészek ecsetje alól kerültek ki. Alighogy a drága templom elkészült, XIV.Kelemen pápa eltörölte a rendet, és a jezsuitáknak el kellett hagyniuk Prágát.

Az utasok és kereskedők védőszentjéről elnevezett lipcsei Nikolaikirche a város egyik legszebb műemléke. A román kortól a klasszicizmusig valamennyi építészeti stílus rányomta bélyegét. 1785 és 1796 között a belső kiképzést J.F. Dauthe klasszicista stílusban formálta át. Az ő tervei alapján emelték a templom karcsú oszlopait s a pálmalevél oszlopfőket.

A Szent Miklós–katedrális 1785-ben épült a verseci régi templom helyén. Ikonosztázát Pavel Đurković készítette, Simeon Jakšić, Mihajlo Popović, Nikola Nešković, Paja Jovanović festményeivel.

A Szent Miklós–katedrális 1785-ben épült a verseci régi templom helyén. Ikonosztázát Pavel Đurković készítette, Simeon Jakšić, Mihajlo Popović, Nikola Nešković, Paja Jovanović festményeivel.

Az óváros-téri Szt. Miklós-templom 1732 és 1735 között épült barokk stílusban, Kilian Ignaz Dientzenhofer tervei alapján. A kupolafreskó Peter Assam bajor festő alkotása. A templom 1918 óta a cseh nemzeti egyházé.

Hamburg, Germany, in the summer of 1990. I traveled with my friend using our one-month Interrail card to cover as many places in Europe as possible, while sleeping on trains most of the time. Most of the days we walked in cities, visited museums, leaving our stuff in lockers at the stations.

Interrailezésünk hatodik napja Észak-Németországban. A hajnali érkezésünk után egy helyi vonattal Hamburgból Lübeckbe mentünk, majd onnan a másik irányba Brémába. Hamburgba csak késő délután tértünk vissza, és a maradék idő nagyrészét is az egyébként sajátos és érdekes régi kikötőben töltöttük, csak később tértünk vissza az egyébként a háborúban alaposan lerombolt belvárosba.

Egy lerombolt és a háború óta helyre nem állított templom Hamburgban.

Hamburg, Germany, in the summer of 1990. I traveled with my friend using our one-month Interrail card to cover as many places in Europe as possible, while sleeping on trains most of the time. Most of the days we walked in cities, visited museums, leaving our stuff in lockers at the stations.

Interrailezésünk hatodik napja Észak-Németországban. A hajnali érkezésünk után egy helyi vonattal Hamburgból Lübeckbe mentünk, majd onnan a másik irányba Brémába. Hamburgba csak késő délután tértünk vissza, és a maradék idő nagyrészét is az egyébként sajátos és érdekes régi kikötőben töltöttük, csak később tértünk vissza az egyébként a háborúban alaposan lerombolt belvárosba.

Egy lerombolt és a háború óta helyre nem állított templom Hamburgban.